Meglepődtem, hogy mennyire viszshang nélkül múlt el a vasárnapi koncert. Szívesen olvastam róla, de kb semmit nem találtam.
Így hát én.
Előzenekarként funkciónáló Bogi produkció-val kapcsolatban vegyes érzéseim vannak, Amikor elekzdtek játszani kirázott a hideg. Hangosítás jó volt, mindent szépen és jól lehetett hallani, kivéve Bogit, főleg magasabb hangfekvésben. Ott nekem inkább kicsit vinnyogásnak tetszett, illetve nem tetszett.
Zaz és zenekara megszólalásáról ugyanez elmondható, azzal a különbséggel, hogy az ő hangja velünk volt. Kicist meglepett, hogy egy jazzes, sanzonos koncert helyett kvázi egy rock koncertet kaptuk, bár egy kicsit sem zavart. Az biztos, hogy iker gitárszolót nem egy Zaz koncertől vártam volna.
KIcsit hézagos a diszkográfiiai ismeretem az énekesnővel kapcsolatban, de úgy tűnt, hogy az első pár szám az új lemezről csendült volna fel, és nem a legkönnyebben emészthetőek. Végefelé persze felcsendültek a slágerek is. Sajnos a közönség francia nyelvismerete nem engedte meg az éneklést, de la la ment, ezt Zaz is gyorsan leragálta, és már így is énekeltette a közönséget.
Amúgy is szeret beszélni, felkonferálni, amit a számok között meg is tett, és hogy még jobban a tenyeréből egyen a nép, megpróbálta magyarul is elmondani. Nem volt olyan könnyű dolga.
MInd a hangzás, mind a színpdakép tökéletes volt, de ugye ez mit sem ért volna Zaz nélkül. Ott volt nekünk, táncolt, énekelt, bohóckodott, kitárta a lelkét, és mi befogadtuk. Természetesen egy koncerten se szólalhat meg az összes szám, amit szeretnék, mégsincs hiányérzetem.
Megérte.
