Avagy a Goblin király legendája, máshogy szólva vigyázz arra, hogy mit kívánsz, mert megvalósul.
Ezzel a mára már elcsépelt gondolattal indul a film. A művet magát legegyszerűbben úgy lehetne leríni, hogy Alice csodaországban David Bowie zenéjével.
Az idős testvért, a nővért zavarja kisöccse állandó sírása, ezért megkéri a Goblin királyt, hogy vigye el, és végre békesség, csend legyen. Azt viszont álmában sem gonoldta, hogy mindez meg fog valosúlni. A megjelenő királlyal köt egy megállapodást, miszerint ha adott időn belül eljut a kastélyba, akkor visszakapja a nem annyira szeretett kis öcsit.
Sarah el is indul keresztül-kasul a labirintuson, ahol mindenféle érdekes teremtménnyel hozza össze a sors. Lévén, hogy az alkotás gyerekeknek szóló mese, egyik szereplő se ijesztő, inkább szerethető aranyos, vicces karakter.. Mondom ezt annak ellenére, hogy Chucky alakja felrémlett az elején a kis goblinok megjelenésekor..A vigyázz mit akarsz kérdés mellett megjelenik az önzés ábrázolása is. Akarom, kell nekem, tetszik, igen én vagyok az első helyen, ellentétbe helyezve azzal, hogy valóban mit is szeretnék, illetve valójában mi is fontos. Szerepet kap még a barátság is az alkotásban, hiszen az út közben szerzett barátok nélkül nem sikerülhetett volna a küldetés, ez a része egy kicsit Óz, a nagy varázslóra emlékeztetett. Ezen felül is volt pár karakter, akik innen-onnan ismerősek voltak, mint a híd örzője.
A filmben többször is felcsendülnek David Bowie szerzeményei, egyrészt mert ő az egyik főszereplő, másrészt egy zenés-táncos darabról beszélünk, ami egy kis meglepetést hozott az esti programba.