Filmnézős
hosszú hétvége volt, pár hosszú filmmel,
és az idő távalatai nem minden esetben állnak egyenes arányosságban a minőséggel.
- A zongorista, holokauszt film kezdőknek, semmi újat nem mutat, de hozza a témánál elvárható kliséket. A szerencsétlen főhős egy arca, mely mindig ugyanazt kifejezést mutatja, azzal a különbséggel, hogy néha mosolyog, néha meg szomorú. Sok oscart kapott a téma miatt, bár nem tudom mire, a legjobb zene akár lehetne is.
Valahogy a személyiség fejlődése, a karakterek változása a történtek hatására kimaradt, a rendező az idő kérdését is sajátosan kezelte, néha egy-egy dátum tudatta, hogy hol járunk, de közben, eltel egy nap, egy év. - A sárkány csókja, egy buta Jet li film, amitől igazán sokat nem lehet várni. Szépen tud harcolni, az enélkül a film nélkül is tudtuk, de itt annyira nem is látható -szerintem- a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a filmet Luc Besson rendezte.
- Isteni szikra, avagy egy film a gonosz nagy cégekről, melyek semmitől se riadnak vissza, ám a kis ember visszavág és beperli a céget és győztesen vonul el, de közben mi veszett el.
Megtörtént eset alapján, akár lehetne jó film is, de ahhoz jobb színészi alakítás lenne szükséges.
Szegény Lauren Graham a Gilmore lányokon túl csak otthon ülök és váraom a férjemet szerepeket kap.